Az önindító normál működését egy speciális mechanizmus biztosítja - az önindító hajtás (népszerű becenevén "Bendix"), amely egy futó tengelykapcsolót, egy fogaskereket és egy hajtóvillát kombinál.Ebben a cikkben olvashat arról, hogy mi az indítómeghajtó, milyen típusairól van szó, hogyan tervezték és működik.
Mi az indítóhajtás?
Az indítóhajtás a belső égésű motor indítórendszerének mechanizmusa, amely összekötő elem az elektromos indító és a motor lendkerék között.Az indítószerkezetnek két funkciója van:
• Az önindító csatlakoztatása a motorhoz, hogy a nyomatékot az indítómotorról a forgattyústengely lendkerékére továbbítsa;
• Az önindító túlterhelés elleni védelme a motor beindítása után.
Az indítóhajtás védelmi funkciója kulcsfontosságú.A tápegység indításához szükséges, hogy a főtengely 60-200 fordulat/perc fordulatszámmal forogjon (benzin esetében - kevesebb, dízelmotoroknál - több) - az indítómotort erre a szögsebességre tervezték.Indítás után azonban a fordulatszám 700-900-ra vagy még többre emelkedik, ilyenkor a forgatónyomaték irányt vált, a lendkeréktől az önindítóig érkezik.A megnövekedett fordulatszám veszélyes az önindítóra, ezért a motor sikeres beindítása esetén a lendkerekét le kell választani az indítóról - ezt a funkciót oldja meg a hajtás.
Szerkezetileg az indítóhajtás három mechanizmust egyesít:
• Lendkerekes hajtómű;
• Futókuplung (vagy szabadonfutó);
• Meghajtó kar vagy villa pórázzal, karmantyúval vagy működtető tengelykapcsolóval.
Mindegyik mechanizmusnak megvan a maga funkciója.Az önindító vontatási reléjéhez csatlakoztatott hajtókar a motor lendkerékéhez juttatja a hajtást, biztosítva, hogy a fogaskerék összekapcsolódjon a gyűrűvel.A hajtómű a nyomatékot az indítóról a lendkerék gyűrűjére továbbítja.Az átfutó tengelykapcsoló pedig biztosítja a nyomaték átvitelét az indító rotorról a sebességfokozatra a motor beindulásának pillanatában, és a sikeres motorindítás után elválasztja a hajtást és a lendkereket.
Érdekes megjegyezni, hogy az indítóhajtást népszerűen "Bendix"-nek hívták - ez a francia Bendix cégnek köszönhető.A múltban ennek a márkának alkatrészei váltak ismertté hazánkban, és idővel a név közismert névvé vált.Ma minden autós, aki meghallotta a "Bendix" szót, megérti, hogy az indítóhajtásról beszélünk.
Az indító meghajtók típusai
A manapság használatos indítóhajtásokat az átfutó tengelykapcsoló kialakítása és a hajtókar (villa) rögzítési módja szerint típusokra osztják.
A kar háromféleképpen csatlakoztatható a működtetőhöz:
• Gyűrűs csúszdával ellátott tengelykapcsoló használata - a villaszarvakon lévő kiemelkedések a csúszdában helyezkednek el;
• Két hornyos póráz használata a villaszarvak kiemelkedéseihez;
• Két csappal (téglalap alakú, hengeres) pórázt használva, amelyre a megfelelő alakú lyukakkal ellátott villaszarvakat kell felhelyezni.
Ugyanakkor az indítóhajtások karral és anélkül is értékesíthetők.
Az átfutó tengelykapcsoló kialakítása szerint az indítóhajtások két nagy csoportra oszthatók:
• Görgős tengelykapcsolóval;
• Kilincsműködő tengelykapcsolóval.
Manapság a leggyakrabban a görgős tengelykapcsolókat használják, amelyek egyszerűbb kialakításúak, megbízhatóbbak és nagy ellenállást mutatnak a negatív környezeti hatásokkal és a motortérrel szemben (víz, olajok, szennyeződés, szélsőséges hőmérséklet stb.).A racsnis tengelykapcsolóval ellátott indítóhajtásokat gyakrabban szerelik fel nagy teljesítményű hajtóművekkel rendelkező teherautókra.A racsnis tengelykapcsolók nagy terhelés mellett is működhetnek, ugyanakkor kis súly- és méretjelzőkkel rendelkeznek, és ami a legfontosabb, a nyomaték teljesebb megszakítását biztosítják.
A görgős ráfutó tengelykapcsolós önindító felépítése és működési elve
A szabadonfutó görgős tengelykapcsolós indítóhajtás kialakításának alapja a meghajtó (külső) ketrec, melynek kibővített részébe változó keresztmetszetű üregeket faragnak a görgők és nyomórugóik beépítésére.A meghajtó ketrec belsejében egy hajtott ketrec van felszerelve a hajtóművel kombinálva, amely az önindító működése közben kapcsolódik a lendkerék koronájához.A görgők a hajtott ketrec külső felülete és a meghajtó ketrec üregei közötti térbe vannak beépítve, rugók (és esetenként további dugattyúk) segítségével az üregek keskeny részébe mozognak.A görgők elvesztését egy reteszelő alátét akadályozza meg, és a teljes szerkezetet a tengelykapcsoló ház fogja össze.
A hajtókapocs szárán tengelykapcsoló, póráz vagy villa rögzítőgyűrű található, szabadon ültetett, és csillapító rugóval támaszkodik a kapocs kiterjesztett részéhez.Annak érdekében, hogy a villatengelykapcsoló ne csússzon le a kapocs száráról, rögzítőgyűrűvel van rögzítve.A hajtókapocs belső részén bordák vannak, amelyek az indító vagy a sebességváltó rotortengelyén lévő bordákhoz kapcsolódnak.A tengelyről a forgatónyomaték a hajtókamrára és a teljes indítóhajtásra egy spline csatlakozással kerül átvitelre.
A görgős tengelykapcsolóval ellátott hajtás a következőképpen működik.A gyújtás bekapcsolásakor az indító vontatási reléje működésbe lép, armatúrája meghúzza a villát, ami viszont a lendkerék felé tolja a hajtást.Ahhoz, hogy a hajtó fogaskereke rákapjon a lendkerékre, a fogai ferde szögűek, és itt egy csillapítórugó is segít (csökkenti a mechanizmus ütőerejét is, megelőzve a fogak és egyéb alkatrészek sérülését).Ezzel egyidejűleg az indítómotor elindul, és a tengelyéből származó nyomaték a meghajtó ketrecbe kerül.A rugók hatására a ketrecben lévő görgők az üregek legkeskenyebb részén helyezkednek el, ami miatt nagy súrlódási erők lépnek fel az üregek falai, a görgők és a hajtott ketrec külső felülete között.Ezek az erők biztosítják a meghajtó és a hajtott kapcsok forgását, mint egészet - ennek eredményeként az indító nyomatéka a lendkerék koronájára kerül, és a motor főtengelye forog.
Az erőegység sikeres indításával a lendkerék szögsebessége növekszik, és a nyomaték elkezdődik az indítóhoz.Egy bizonyos szögsebesség elérésekor a görgők centrifugális erők hatására áthaladnak az üregeken, és áthaladnak a kiterjesztett részbe.Ennek a mozgásnak a hatására a hajtó és a hajtott kapcsok közötti súrlódási erők csökkennek, és egy ponton az alkatrészek szétválnak - a nyomaték áramlása megszakad, és az indító rotor forgása leáll.Ezzel egyidejűleg az önindítót kikapcsolják, és a rugó hatására a hajtást (valamint a tengely ferde fogait) eltávolítják a lendkerékről, és visszatérnek eredeti helyzetébe.
Manapság számos változat létezik a görgős tengelykapcsoló kialakításában, de mindegyik rendelkezik a fent leírt működési elvvel.A görgős tengelykapcsolóval ellátott indítóhajtás könnyen felismerhető megjelenéséről - a tengelykapcsoló kis szélességű gyűrű alakú a sebességváltó oldalán.
A racsnis tengelykapcsolós önindító felépítése és működési elve
A racsnis szabadonfutó tengelykapcsoló kialakításának alapja a hajtás által alkotott és féltengelykapcsolókkal hajtott pár, melynek végein fűrészfogak készülnek.A meghajtó féltengelykapcsoló a vezetőhüvelyen található, szalagmenettel kapcsolódik hozzá, a hüvely belsejében pedig egyenes bordák találhatók az indítótengellyel való csatlakozáshoz.A szemközti oldalon szintén a perselyen, de csak merev csatlakozás nélkül, hajtott féltengelykapcsoló található, a hajtóművel együtt készítve.A hajtott tengelykapcsoló végén fűrészfogak is készülnek, amelyek a meghajtó féltengelykapcsoló fogaihoz kapcsolódhatnak.
A tengelykapcsoló felek alatt egy reteszelőszerkezet található, amely a meghajtó féltengelykapcsolóhoz csatlakozó, kúpos hornyú gyűrűből, valamint a hajtott féltengelykapcsolóval csapos csatlakozású repedésekből áll.Nem működő helyzetben a gyűrű a zsemlemorzsát a hüvelyhez nyomja.A tengelykapcsoló felek felülről nyitott üveg formájú testtel záródnak, nyitott oldalán egy zárógyűrű található, amely megakadályozza, hogy a hajtott tengelykapcsoló-fél lecsússzon a hüvelyről.
A racsnis tengelykapcsolóval ellátott hajtás a következőképpen működik.A gyújtás bekapcsolásakor, mint az előző esetben, a hajtás a lendkerékre kerül, és a sebességváltó a koronához kapcsolódik.Ebben az esetben axiális erő lép fel, amelynek következtében mindkét tengelykapcsoló fele összekapcsolódik - az indítóból a forgás a fogaskerékre és a lendkerékre kerül.Amikor a motor beindul, a nyomaték áramlása irányt változtat, a hajtott tengelykapcsoló-fél gyorsabban kezd forogni, mint a vezető.A fordított forgás során azonban a tengelykapcsoló fogai közötti kapcsolódás már nem lehetséges - a kúpok jelenléte miatt a fogak egymáson csúsznak, és a meghajtó féltengelykapcsoló eltávolodik a hajtotttól.Ugyanakkor a reteszelő mechanizmus zsemlemorzsáját nyomó kúpos hornyú gyűrű visszaszorul, és a kekszet a csapok mentén centrifugális erők hatására felemelkedik.A felső pont elérése után a kekszeket a gyűrűhöz nyomják, és a tengelykapcsoló feleket egymástól bizonyos távolságra rögzítik - ennek eredményeként a nyomaték áramlása megszakad.Az önindító kikapcsolása után a hajtott tengelykapcsoló-fél forgása leáll, a repedések lecsúsznak, eltávolítva a zárat, és a hajtás visszatér eredeti helyzetébe.
A racsnis ráfutó tengelykapcsolóval ellátott indítóhajtás könnyen felismerhető megjelenéséről - üveg alakú, amelyen belül a tengelykapcsoló felek találhatók.Az ilyen mechanizmusokat most a MAZ, az Ural, a KamAZ és mások teherautóin használják.
Feladás időpontja: 2023. augusztus 22